József
Attila szocialista korszaka
József Attila korábban is, később is írt szocialista szellemű verseket
(tehát a húszas években is, a harmincas évek derekán is). Mégis
indokoltnak tűnik önálló pályaszakaszaként megkülönböztetni az 1930-tól
1933 végéig terjedő időszak költői termését. A húszas évek vége
egyszersmind egy politikai korszaknak is végét hozta Magyarországon.
Sokan egy második proletárforradalom lehetőségében bíztak, 1930.
szeptember 1-én megmozdult a pesti utca s 1919 óta nem látott méretű és
hevességű tömegmegmozdulásra került sor.
A huszonöt éves költő együtt menetel a tömeggel (ennek élményét rögzíti
a még aznap megírt Tömeg című verse), s 1930 végén bekapcsolódik az
illegális kommunista párt munkájába. 1931 márciusában jelent meg a
Döntsd a tőkét, ne siránkozz című vékony füzet, amely ellen az ügyészség
májusban „osztály elleni izgatás bűntette” címén vádat emelt és az
elérhető példányokat a rendőrség haladéktalanul elkobozta.
Fejtő Ferencnek igaza van abban, hogy verseit „átigazítva” a költő
némelykor rontott a szövegen, de van példa az ellenkezőjére is, például
a Nyár vagy a Favágó újabb változata sikerültebb a réginél. A Döntsd a
tőkét, ne siránkozz kötet kompozíciója is feszesebb, mint a korábbi
köteteké, ami kétségtelen előrelépés.
Szocialista korszakának másik kötete, a Külvárosi éj (1932), jóllehet
néhány igen nagy verset tartalmaz, kevésbé tűnik megkomponáltnak. A
kötet egyik újdonsága, hogy fölfedezi a maga és a magyar költészet
számára a külvárosi tájat, a másik pedig, hogy a szocializmus mellett
agitáló versek (Munkások, 1931, Mondd, mit érlel..., 1932) szakítanak a
költő korábbi agitprop stílusával.
A költő egy hamarosan bekövetkező nagy történelmi átalakulás részesének
tudta magát, hitt abban, hogy a világforradalom hamarosan megszabadítja
az emberiséget minden szenvedéstől. 1933 elején Hitler győzelme merőben
új helyzetet teremtett: a vele szemben alulmaradt és szinte azonnal
törvényen kívül helyezett német kommunista párt taglétszámát tekintve (a
szovjet állampárt után) a második legnagyobb volt Európában. Ezzel egy
időben, 1933 tavaszán írta József Attila legnagyobb hatású szocialista
költeményét, A város peremént, amelyben még nincs nyoma annak a mély
politikai-eszmei válságnak, amit a német események nem sokkal később
tudatosítottak benne.
|