József Attila szocialista korszaka

József Attila korábban is, később is írt szocialista szellemű verseket (tehát a húszas években is, a harmincas évek derekán is). Mégis indokoltnak tűnik önálló pályaszakaszaként megkülönböztetni az 1930-tól 1933 végéig terjedő időszak költői termését. A húszas évek vége egyszersmind egy politikai korszaknak is végét hozta Magyarországon. Sokan egy második proletárforradalom lehetőségében bíztak, 1930. szeptember 1-én megmozdult a pesti utca s 1919 óta nem látott méretű és hevességű tömegmegmozdulásra került sor.

A huszonöt éves költő együtt menetel a tömeggel (ennek élményét rögzíti a még aznap megírt Tömeg című verse), s 1930 végén bekapcsolódik az illegális kommunista párt munkájába. 1931 márciusában jelent meg a Döntsd a tőkét, ne siránkozz című vékony füzet, amely ellen az ügyészség májusban „osztály elleni izgatás bűntette” címén vádat emelt és az elérhető példányokat a rendőrség haladéktalanul elkobozta.

Fejtő Ferencnek igaza van abban, hogy verseit „átigazítva” a költő némelykor rontott a szövegen, de van példa az ellenkezőjére is, például a Nyár vagy a Favágó újabb változata sikerültebb a réginél. A Döntsd a tőkét, ne siránkozz kötet kompozíciója is feszesebb, mint a korábbi köteteké, ami kétségtelen előrelépés.

Szocialista korszakának másik kötete, a Külvárosi éj (1932), jóllehet néhány igen nagy verset tartalmaz, kevésbé tűnik megkomponáltnak. A kötet egyik újdonsága, hogy fölfedezi a maga és a magyar költészet számára a külvárosi tájat, a másik pedig, hogy a szocializmus mellett agitáló versek (Munkások, 1931, Mondd, mit érlel..., 1932) szakítanak a költő korábbi agitprop stílusával.

A költő egy hamarosan bekövetkező nagy történelmi átalakulás részesének tudta magát, hitt abban, hogy a világforradalom hamarosan megszabadítja az emberiséget minden szenvedéstől. 1933 elején Hitler győzelme merőben új helyzetet teremtett: a vele szemben alulmaradt és szinte azonnal törvényen kívül helyezett német kommunista párt taglétszámát tekintve (a szovjet állampárt után) a második legnagyobb volt Európában. Ezzel egy időben, 1933 tavaszán írta József Attila legnagyobb hatású szocialista költeményét, A város peremént, amelyben még nincs nyoma annak a mély politikai-eszmei válságnak, amit a német események nem sokkal később tudatosítottak benne.