Gajdó Ágnes Jocótól Laláig VALACHI ANNA József Jolán, az édes mostoha József Attila nővére száz évvel ezelőtt, 1899. január 16-án született Budapesten, József Áron és Pőcze Borbála harmadik gyermekeként. (Nándor jóval korábban meghalt, míg Margit nem sokkal Jolán születése előtt esett áldozatul a diftériának.) Elsősorban költő öccse életrajzának megírása tette híressé s közismertté nevét. 1940-ben jelent meg a József Attila élete című mű, amely jelentős dokumentum az irodalomtörténészek számára is, ám óvatosan kell kezelni, hiszen a testvéri elfogultság, a múltszépítés miatt nem mindig szolgáltat pontos adatokat. József Jolán életéről csak annyit tudtunk korábban, amennyit a József Attila monográfiákban, életrajzokban a kutatók leírtak. Valachi Anna irodalomtörténész kötete, amelynek "főhőse" József Jolán, az édes mostoha - az alcím szerint egy önérvényesítő nő a XX. század első felében. Az irodalomtörténeti szenzációként is olvasható könyv prológusában a Ki volt József Jolán? című részben ez áll: "...József Jolán, a Mama-helyettesből gyámanyává lett nővér sorsdöntő szerepet töltött be költőtestvére életében. Bízvást állíthatjuk: nélküle nem válhatott volna József Attila azzá, akivé végül is lett. Hiszen eredendően a tehetséges és becsvágyó nővér személyes példája kínálta a csonka családban nevelkedő fiúcska számára azt a fajta, sorsa ellen lázadó, 'fölfelé' törekvő, társadalmi korlátokat ledöntő, önmegvalósító magatartásmintát, amelyet előbb ösztönösen követve, majd kritikusan felülvizsgálva mégiscsak a magáévá tett, az 'elvegyülés' helyett szintén a 'kiválás' útját választva." József Jolán élete kalandos és eseménydús. A legidősebb gyerek szerepe, helyzete az ép családban sem könnyű. Apja eltűnése után Jocó szinte a mamával egyenértékű szerepet töltött be: dolgozott, vigyázott a kisebbekre. Felnőttként kezelték, felnőttként viselkedett, pedig csak kilencéves. Valachi Anna véleménye szerint a koraérett kislány konokul igyekezett megfelelni a külvilág elvárásainak, ugyanakkor képzeletbeli valóságot is beillesztett életébe, ahol vágyai szabadon megjelenhettek. A "kettős élet" nem nyújtott menedéket; később derült ki, hogy idegrendszere labilissá zilálódott. (Nem véletlen, hogy a nehezebb helyzetekben többször öngyilkossággal kísérletezett, így kereste a megoldást, a kiutat.) Jolán korán, tizenöt éves korában férjhez ment Pászti Elemér tornatanárhoz, aki az egész családot magához vette (éppúgy, mint később Makai Ödön). Gyermekük is született, Gábor - Pacónak becézték -, aki nyolc hónapos korában diftériában meghalt. Első házasságáról Jolán nem írt, nem beszélt. Szabolcsi Miklós monográfiájában (Fiatal életek indulója) Pászti vázlatszerű visszaemlékezéseire támaszkodva föltárta a házasság történetét. (A Szabad ötletek jegyzékében is található néhány utalás Jolán első férjére: "A Pászty se dolgozott / a Jolán találkozott vele / sulyzóival tornáztam"; "a Pászty a BTC tagja volt"; "a Jolán nem beteg lett a férjétől - Elemér bácsi - ezt eltitkolták előttem"; a "Pászty / cvibak / tiszti cvibak / rüsztung / mannlicher" asszociációsor pedig a fronton harcoló sógorra utal.) Valachi sajátos értelmezése szerint Pászti révén vált a nagylány anyjával egyenrangú nővé, s ugyanakkor problematikus személlyé öccse szemében: "József Attila [...] Pacó életében különleges családi szituációt élt meg: úgy érezhette, két anyja is van egyszerre (hiszen a Mama és az anya-Jolán is ott élt mellette), és nemcsak testvért, hanem Pászti személyében apát is kapott nővérétől. [...] a kisfiú róla mintázta meg a férfi ideálképét: az első apaimágót, amilyenné neki is válnia kell, ha meg akarja hódítani a nővéréhez hasonlatos, vonzó nőket." (A pszichológiai nézőpont a kötet egészére jellemző.) Pászti után Makai Ödön ügyvéd következett, akiről jóval több adattal rendelkeznek a kutatók, és neve is ismerősebben cseng. Makai Lippe Lucie néven vette feleségül Jolánt. Később a testvérei is ezen a néven szólították. József Jolán azonban "jobb testvér volt, mint feleség" - Németh Andor találó megállapítása -, s teljesen azonosult az övéivel: ha férjhez ment, vitte a családját is. A "doktor úr" és Lucie kapcsolata nem volt felhőtlen. 1928-ban Hódmezővásárhelyre költöztek, ahol Jolán elbűvölte környezetét, a társasági élet középpontjába került. Nevét később az alföldi, kisvárosi környezethez igazította - Attila volt a "keresztapa" -, és Lucie-ből Luca ángyi vagy Lidi lett. Az ügyvéd után Bányai László újság- és dalszövegíróhoz ment férjhez, aki - a Lacira rímelve - a Lala nevet adta Jolánnak. Új név, új szerep, "öngyilkossági komédiák" - a siker azonban ismét elmaradt. Negyedik házassága is tönkrement: Gerhauser Albert magyar-német szakos tanártól sikerült fájdalommentesen elszakadnia. (Nagy Lajos felesége, Szegedi Boris találóan jegyezte meg annak idején. "Jolán nem férjhez megy, hanem férjhez jár...") Jolán valószínűleg apjától örökölhette a kalandor hajlamot, az örök kíváncsiság, a kitörés, felemelkedés vágya hajtotta egész életében. Huszonhárom évesen, 1922 tavaszán Győrbe utazott, és színészi képességeit egy kalaposkisasszony szerepében mutatta meg. Húga, Etelka visszaemlékezése szerint "Jolán olyan gyönyörű volt a színpadon, mint egy tündér. De nem tudott megszólalni. Egy hosszú percig. Amikor megszólalt, a hangja hamisan csengett. Mi mindig szigorú kritikusai voltunk egymásnak. Éreztem, hogy Jolán nem jó..." - A színészi karrier és az önállósulási kísérlet kudarcba fulladt. Érdekes epizód József Jolán életében a Juhász Gyulához fűződő kapcsolat. Valachi Anna úgy véli, Jolán öntudatlanul is vonzódott öccse mentoraihoz: "azokhoz az atyai jóbarátokhoz és mesterekhez, akiknek a közelségére, biztató-segítő társaságára és véleményére oly nagy szüksége volt neki is". 1924. június 11-én irodalmi igénnyel írt levelet küldött öccse felfedezőjének, a magányos szegedi költőnek: "...szomorúnak lenni tud az ember egymagában is, de örülni csak egy másvalakivel lehet együtt. És néha olyan jól esne az öröm. Nem lehet tudni, hogy milyen semmiségek kellenek ahhoz, hogy fölboruljon az emberben minden, hogy a nyugalmát, egész valóját ne találja meg többé. [...] Ki tudja, honnan és mikor jön egy segítő kéz, ami visszavezeti régi útjára." Juhásztól azonban nem érkezett válasz, hiszen rossz levélíró volt, ám annál jobb költő, és Valachi szerint a Régi költő és a Stanzák című Juhász-vers költői válasz Jolán levelére. Valachi Anna könyvében számos új, eddig nem publikált adatot - levelek, szóbeli közlések - találunk. Részletesen ír azokról a csúsztatásokról, kitalációkról és szándékos hazugságokról, amelyekkel József Jolán öccse életrajzát, A város peremén című regényében pártközelibbé szándékozott tenni. Az átdolgozott műben kiugróan szembetűnő, hogy Rákosi Mátyás mint tanítómester szerepel. Jolán - később politikai okokra hivatkozva - úgy állította be, mintha a pártvezér óriási hatással lett volna József Attila gondolkodására, költészetére. József Jolán öccse hazugságokról alkotott elméletéről is beszélt a rádióban Török Sándor író mikrofonja előtt. A "Hazudik-e a költő?" kérdésre adott válasza - Valachi véleménye szerint - nemcsak magyarázatnak, hanem ars poeticának is fölfogható: "[...] még csak jóhiszemű tévedés sincs, csak vannak csalók, akik önmagukat is megcsalják. Hogy a hazugságnak hősei és vértanúi vannak, önfeláldozó szélhámosai, akik hinni akarnak a tetszetős és kényelmes szólamokban. Hogy fanatikus harcosok ezek, akik a 'jövőre függesztik szemüket', vagyis néhány évvel előre számítva törtetnek. [...] az igazság szolgálatához több elszántságra, kérlelhetetlenségre, fortélyra és cinizmusra van szükség, mint a hazugságéhoz. Mert a hazugság győzhet a maga behízelgő erejével, az igazság azonban csak logikával, pénzzel és csellel." - A cselt, a fortélyt és a cinizmust kereshetjük Jolán kérlelhetetlenül elszánt írásaiban, meg is találjuk; a logika azonban helyenként sérült. Igazat adhatunk Valachi Annának abban, hogy Jolán "a hazugság önfeláldozó vértanúja". Az Óda kapcsán tett megállapításai viszont szinte provokatív erejűek, és - mint ilyenek - ellenkezésre indítanak. Kategorikusan kijelenti: "Eredendően ő (ti. Jolán - G. Á.) volt, hiszen más nem is lehetett, az 'édes mostoha', akinek egykor lenyűgöző szépségét [...] versében megörökítette. S mert Jolán személye a költő emlékezetében igen gyakran olvad össze a Mama alakjával - a 'szeretlek, mint anyját a gyermek' vallomás minden kétséget kizáróan még akkor is rá vonatkozhatott, ha tudjuk, hogy a vers konkrét múzsája más volt." (Kiemelések: G. Á.) Érdekes, ám ugyancsak vitatható gondolat, hogy a nővér volt az első "ideális: azaz beteljesületlen anya-szerető" a költő életében, a "plátói szerelem ős-múzsája". Valachi Anna Jolánt tartja az Ó zordon Szépség kezdetű szonett szimbolikus nőalakjának - a Pygmalion-motívum rejtett jelenlétével igazolja ezt az állítását és pszichoanalitikus szaknyelv projektív identifikáció fogalmával. József Jolán élete izgalmas és érdekes, akár egy kalandregény. És nemcsak öccse révén érdemli meg a kutatók figyelmét: mint író, újságíró is jelentőset alkotott. A néhol hiteltelen biográfus egészen jó tollú zsurnalisztává fejlődött, igaz, a szövegkölcsönzéstől, a plagizálástól sem riadt vissza. Érdemes lenne részletesebben földolgozni például az 1940-1944 között megjelent, Zilahy Lajos nevével fémjelzett Híd című képes hetilapnál végzett újságírói és szerkesztőségi titkári munkáját is. A Hídban publikált ismeretlen József Attila verseket, riportokat, tudósításokat, ám sokszor idegen tollakkal ékeskedett: egész bekezdéseket vett át öccse ismeretlen kézirataiból, Németh Andor munkáiból. Cikkeiben Etus három gyermeke, Zsuzsi, Péter és Ádám viszszatérő szereplő. A háború után több lapnál is dolgozott, a Független Magyarországban, a Kis Újságban jelentek meg cikkei, 1947 nyarán a kommunista propaganda szolgálatába állított Magyar Nap című bulvárlap munkatársa lett. Minden műfajban otthonosan mozgott, cikkei a "korszak újságírói számára kötelező hurrá-optimista stílusban" íródtak. A sajátos nézőpontból látott és láttatott József Jolán-portrét kötetben eddig még meg nem jelent fotográfiák illusztrálják; sajnos, a képanyag minősége silány. A kutató számára is jól hasznosíthatók a jegyzetek. A kötetben való könnyebb eligazodást névmutató segíti. Újításnak számít, hogy csak a hosszabb magyarázatokat, utalásokat közli a szerző számozott jegyzetekben, az idézetek lelőhelyét a főszövegben, szögletes zárójelben, rövidítve adja meg. Valachi Anna könyvéből a nem éppen jellegzetesen 20. századi nőtípusnak (típus-e?) képe rajzolódik ki, aki gyakran rejtette álarc mögé igazi énjét. József Jolán a Ferencvárosból indult, nyomor és nélkülözés, remény és bizakodás, keserűség és melankólia, felemelkedés és megtalált szerepe, tragédiák és szebb napok váltakoztak az évek során. Az utókortól nem kapta meg a feloldozást gyarló bűneiért, hiszen több helyen meghamisította öccse életrajzát, ráadásul nyilvánvaló politikai szempontok miatt. Ezzel együtt és ezt szem előtt tartva érdemes József Attila nővérének életét és alkotásait tanulmányozni. A felfedezéshez és a nyomozáshoz kiegészíthető és több ponton újraírható útikalauz lehet Valachi Anna könyve. (Papirusz Book, 1998) Gajdó Ágnes

Impresszum