JÓZSEF ATTILA 100 ÉVES! - FIB- Ferencváros :::::: Powered by: www.webtar.hu ::::::

<script language="JavaScript">  </script> <STYLE type=text/css>BODY { SCROLLBAR-FACE-COLOR: #ffffff } </STYLE> <body background="kepek/hat2.jpg"> <table border="1" cellpadding="0" cellspacing="0" style="border-collapse: collapse" bordercolor="#111111" width="99%" id="AutoNumber1"> <tr> <td width="100%"> <img border="0" src="kepek/jozsef.jpg" width="760" height="170"></td> </tr> </table> <table border="1" cellpadding="0" cellspacing="0" style="border-collapse: collapse" bordercolor="#111111" width="100%" id="AutoNumber2"> <tr> <td width="28%" background="kepek/hat.jpg" align="center" valign="top"> <p align="center"> <img border="0" src="kepek/jozsef2.jpg" width="172" height="320"></p> <p align="center"><a href="index.html"> <img border="0" src="kepek/fololdal.jpg" width="172" height="24"></a></p> <p align="center"> <a href="jozsef_attila_fiatal_baloldal_ferencvaros_versek.html"> <img border="0" src="kepek/veresek.jpg" width="172" height="24"></a></p> <p align="center"> <a href="jozsef_attila_fiatal_baloldal_ferencvaros_kepek.html"> <img border="0" src="kepek/kepek.jpg" width="172" height="24"></a></p> <p align="center"> <a href="jozsef_attila_fiatal_balodal_frencvaros_ellemzesek.html"> <img border="0" src="kepek/ellemzesek.jpg" width="172" height="24"></a></p> <p align="center"> <a href="jozsef_attila_fiatal_baloldal_ferencvaros_linkek.html"> <img border="0" src="kepek/linkek.jpg" width="172" height="24"></a></p> <SCRIPT language=JavaScript>  </SCRIPT> <p align="center"> <a href="#" onMouseOut="MM_swapImgRestore()" onMouseOver="MM_swapImage('Image9','','kepek/forum.jpg',1)"> <img name="Image9" border="0" src="kepek/forum.jpg" width="172" height="24" usemap="#Image9Map"></a></p> <map name="Image9Map"> <area shape="rect" coords="4,4,138,22" href="http://forum.supergamez.hu/forum.php3?azonosito=jozsefattila#" onClick="window.open('http://forum.supergamez.hu/forum.php3?azonosito=jozsefattila#','SendThis', 'scrollbars=yes,resizable=no,menu=no,width=640,height=480');return false;"> </map> <p align="center"><a href="http://www.fiatalbaloldal.tk"> <img border="0" src="kepek/fib_ferencvaros_logo.jpg" width="172" height="35"></a></p> </td> <td width="72%" bgcolor="#000000" align="center" background="kepek/hat.jpg">  <table border="1" cellpadding="0" cellspacing="0" style="border-collapse: collapse" bordercolor="#111111" width="100%" id="AutoNumber3"> <tr> <td width="100%" bgcolor="#000000" bordercolor="#000000" align="justify"><p> <span style="font-variant: small-caps"> <font color="#FFFFFF" face="Book Antiqua"><b><font size="4">József Attila</font></b><br>  <font size="1">(1905-1937)</font><br> <br> <br> <br> József Attila 1905 április 11-én született Budapesten, Ferencvárosban. Édesapja József Áron szappanfõzõ munkás, édesanyja - Põcze Borbála - Pesten szolgált cselédlányként. Attila hároméves, amikor apja elhagyva õket Romániába távozott - ezzel kilátástalan nyomorba taszítva háromgyerekes családját - még írt egy utolsó levelet, amelyben Amerikába való vándorlást emlegetett, azután teljesen eltûnt. (Nem vándorolt ki, nem sokkal fia elõtt halt meg.) </font></span></p> <p><span style="font-variant: small-caps"> <font color="#FFFFFF" face="Book Antiqua">Az anyja rákényszerült arra, hogy gondozásba adja két kisebb gyermekét, így kerül fia is két és fél évre Öcsödre. 1919 decemberében meghalt a mama. Makai Ödön ügyvéd - József Jolán férje - lett Attila gyámja. A kamasz fiú rövid ideig hajósinas volt, majd a makói gimnázium diákja lett. Már itt kibontakoztak költõi képességei. 1922 decemberében Szegeden megjelent elsõ kötete, a Szépség koldusa - Juhász Gyula ajánlásaival. A gimnázium két utolsó osztályából összevont vizsgát tett, s magánúton érettségizett.</font></span></p> <p><span style="font-variant: small-caps"> <font color="#FFFFFF" face="Book Antiqua"> A szegedi egyetem hallgatója lett (1924-25) majd Bécsben (1925-26) ill. Párizsban töltött egy-egy tanévet (1926-27). Külföldi tartózkodása alatt megismerkedett a szocialista eszmékkel. Ennek hatására húszas évek végére kialakult marxista világszemlélete. </font></span></p> <p><span style="font-variant: small-caps"> <font color="#FFFFFF" face="Book Antiqua">Hazatérve egy ideig Budapesten folytatta tanulmányait. 1928 Vágó Márta iránt érzett szerelmének éve. A szakítás után elõször került idegösszeomlással szanatóriumba a költõ. 1930-ban ismerkedett meg Szántó Judittal, akivel 1936-ig élt együtt. Szintén 1930-ban kapcsolódott be szervezetten az illegális Kommunista Párt munkájába, ahol 1933-ig aktív mozgalmi tevékenységet folytatott (szemináriumokat vezet, röplapokat, agitatív verseket írt)</font></span></p> <p><span style="font-variant: small-caps"> <font color="#FFFFFF" face="Book Antiqua"><br> 1936 januárjától a Szép Szó címû új folyóirat egyik szerkesztõje lett. Ez volt az egyetlen igazi irodalmi állása, s a lap körül tömörült polgári radikális kör volt az elsõ, amely igazán igényelte és elismerte József Attila költészetét</font></span></p> <p><span style="font-variant: small-caps"> <font color="#FFFFFF" face="Book Antiqua">.<br> A kora gyermekkorban kezdõdött nélkülözések, a mellõzöttség, a megaláztatás, a rendezetlen egzisztenciális helyzet, költõi rangjának el nem ismerése, az illegális mozgalom gyanakvása, a fasizmus terjeszkedése és még sok más ok József Attilát a harmincas évek során egyre betegebbé tette. Pszichoanalízissel (lélekelemzés) próbálta magát gyógyíttatni, állapota azonban egyre súlyosbodott, élete utolsó hónapjaiban már gyógyíthatatlan beteg volt. 1937 december 3-án Balatonszárszón öngyilkos lett, bár akadnak akik véletlen balesetnek tulajdonítják halálát.</font></span></p> <p><span style="font-variant: small-caps"> <font color="#FFFFFF" face="Book Antiqua"><br> Megjelent kötetei: Szépség koldusa (1922), Nem én kiáltok (Szeged 1925), Nincsen apám se anyám (1929), Döntsd a tõkét ne siránkozz (1931), Külvárosi éj (1932) csak nagyon szûk körben keltettek figyelmet. 1934-ben jelent meg a Medvetánc - életében az egyetlen gyûjteményes kötete, de az irodalmi élet még ezt sem méltányolta rangjához méltóan. Élete utolsó kötete Nagyon fáj (1936) címmel jelent meg</font></span></p> <p><span style="font-variant: small-caps"> <font color="#FFFFFF" face="Book Antiqua">.</font></span></p> <p><span style="font-variant: small-caps"> <font color="#FFFFFF" face="Book Antiqua"><br> Költészetében már kezdettõl fogva jelen vannak a gondolati elemek. Korán ébredõ filozófiai érdeklõdését mutatja, hogy már elsõ köteteiben is találkozunk az élet alapvetõ kérdéseire választ keresõ versekkel. Az Ülni, állni, ölni, halni címû versében például a választás, a döntés kényszerét mutatja fel és azt felismerést, hogy minden döntésünkkel a lehetõségek végtelen soráról kell lemondanunk</font></span></p> <p><span style="font-variant: small-caps"> <font color="#FFFFFF" face="Book Antiqua"><br> Fiatalon Isten léte is foglalkoztatja. Istenkeresésének érzelmi, gondolati tartalmait a sokféle változatban megjelenõ Istenképben juttatta kifejezésre (Kiáltunk Istenhez, Tovább én nem bírom, Istenem). A Medáliák szürrealista képsoraiban pedig az én és a világ viszonyát feszegeti. Ezektõl a korai megnyilatkozásoktól azonban még hosszú út vezetett a Külváros éj és fõleg a Medvetánc kötet nagy gondolati verseihez. </font></span></p> <p><span style="font-variant: small-caps"> <font color="#FFFFFF" face="Book Antiqua"><br> Miután külföldi tartózkodásának hatására belépett a Kommunista Pártba, feladatát az agitációban látta, de politikai versei (Tömeg, Áradat, Szocialisták) az agitációs hang ellenére elvont gondolatiságot tükröznek. Új kötete az 1931-ben megjelent meg Döntsd a tõkét, ne siránkozz a közeli világforradalomban való hitét tükrözi. </font></span></p> <p><span style="font-variant: small-caps"> <font color="#FFFFFF" face="Book Antiqua"><br> A Medvetánc kötet mottója szerint annak, aki a költõ akar lenni, meg kell járnia a poklokat. Nála ezt senki sem tudhatta jobban. Míg korábbi verseiben világképének csak egy-egy vonása jelenik meg, e kötet nagy gondolati versei (Elégia, Téli éjszaka, Óda, Eszmélet) teljes világképet képes felmutatni bennük. Ezeknek a verseknek szerkesztési módja a perspektíva váltás: a költemény részei a nézõpont változása szerint tagolódnak. Lényeges elemük a leírás és a gondolati elem egysége.</font></span></p> <p><span style="font-variant: small-caps"> <font color="#FFFFFF" face="Book Antiqua"><br> A versindítás legtöbbször egy tájnak, egy helyzetnek a leírása. Erre gyakran már a cím is utal (Holt vidék, Külvárosi éj, A város peremén), de a táj és a környezet egyszerre külsõ és ugyanakkor metaforikus belsõ táj, a leirt, bemutatott tárgyi világ már hordozza a vers gondolati elemeit is. Minthogy a sivárságot érzékeltetõ képek: a lerakodó korom (A város peremén) ill. az ólmos ég alatt szálló füst (Elégia) ahhoz a tárgyi világhoz tartoznak, ahol a proletariátus él. Ezáltal egyben e réteg életérzései mellett mélyebb értelmezésben a költõ létérzését is kifejezik. Ehhez hasonlóan gyakran közvetítenek társadalmi ill. általános emberi és egyéni létérzést versei gyakorta visszatérõ motívumai (tél, fagy, nyirkosság, sötétség, stb).</font></span></p> <p><span style="font-variant: small-caps"> <font color="#FFFFFF" face="Book Antiqua"><br> A gondolati versek közös jegyeik ellenére rendkívüli változatosságot mutatnak, mind a bennük kifejtett gondolatok, mind felépitésük és verselésük szempontjából. Legkorábbi mûve (az 1932 folyamán íródott Külvárosi éj) egyre táguló képeivel, a sötétet megtörõ fényeivel, ódai szárnyalású részével még egy eljövendõ jobb világ reményét sugallja. Ezután születõ versei már jelzik, hogy a költõ csak egyre nehezebben tud szembenézni a külsõ és belsõ világ fokozódó zûrzavarával (Téli éjszaka). A világot és benne saját helyzetét felmérni készülõ lírai én meditációja során átéli az egyén szorongató magányát, szembenéz az embertelenné vált világgal, az általános közönnyel. Mindezek után dönt a világról és a világhoz való viszonyáról. Mindenestül vállalja a külvárost, a téli éjszakát sajátjának vallva. </font></span></p> <p><span style="font-variant: small-caps"> <font color="#FFFFFF" face="Book Antiqua"><br> József Attila átélte az elsõ világháborút, a forradalmat és benne élt a kapitalista Budapest nyomorában is. A burzsoázia és a munkásosztály harca központi helyet foglalt el költészetében. Míg a Téli éjszaka elsõsorban az egyén léthelyzetét vizsgálja, A város peremén alanya a munkásosztály. A költõ sorsközösséget vállalva a munkássággal tekinti végig osztályának történelmi színrelépését, szerepét. Kétely nélkül vallja magát a külvároshoz tartozónak. </font></span></p> <p><span style="font-variant: small-caps"> <font color="#FFFFFF" face="Book Antiqua"><br> A mû keretes szerkezetû. A keret (az elsõ és az utolsó két strófa) között egy peremkerület képe tárul elénk. Nem egy bizonyos helyet ír le, hanem általánosít, mégis mérnöki pontossággal, precizitással, szigorú rend szerint ábrázolja a látottakat. A vers mégsem naturalisztikus, hiszen találhatók benne elvont hasonlatokkal teli szakaszok, melyek konkrét részekhez szorosan kapcsolódva teszik teljessé a képet. <br> A második szakasz a forradalomról szól. Meghirdeti a munkásság szükségszerûen bekövetkezõ gyõzelmét és meghatározza a maga költõi szerepét is. Sürgetõleg idézi az internacionálét. A törvény mûveiben nem jogi, hanem a legáltalánosabb természeti és társadalmi létet jelölõ fogalom. </font></span></p> <p><span style="font-variant: small-caps"> <font color="#FFFFFF" face="Book Antiqua"><br> Az utolsó részben a költõ visszacsöppen a valóságba, ahol az igék megválasztásával hangsúlyozza mondanivalójának fontosságát. A vers végén újra feltör az optimizmus és a "de" szócska után a szebb jövõ képei elevenednek fel. Újra találkozunk a törvény és a rend fogalmával - mit már magában megteremtett - és reméli, tudja, hogy az eljövendõ kor mindenhol létrehozza a harmóniát.</font></span></p> <p><span style="font-variant: small-caps"> <font color="#FFFFFF" face="Book Antiqua"><br> Az Elégia alapélménye - amint erre a cím is utal - a lírai én szomorúsága, lehangoltsága. Kétségei a vers önmegszólító részeiben szólalnak meg, azok kiváltó okai pedig az önmegszólításokkal való leírásokban. A leírásokban megjelenített sivárság, üresség, mozdulatlanság, tehetetlen kínlódás - mely egyszerre a külsõ környezet rajza és az ide tartozók lelki képe is - szorongást vált ki a lírai énbõl, megnehezítve számára a más versekben oly magabiztosan vállalt azonosulást. </font></span></p> <p><span style="font-variant: small-caps"> <font color="#FFFFFF" face="Book Antiqua"><br> Felépitésében jól követhetõen jelenik meg a gondolati versek egyik szerkezeti sajátossága, az intuíció, gondolkodás, ihlet hármassága. </font></span></p> <p><span style="font-variant: small-caps"> <font color="#FFFFFF" face="Book Antiqua"><br> 1934 során - a költõ életének egy különösen válságos idõszakában született egyik legjelentõsebb bölcseleti verse, az addig elért eredményeit összegzõ és a folytatást elõlegzõ Eszmélet. A vers az emberi lét legfontosabb kérdéseit feszegeti, a lét értelmére kérdez rá. </font> </span></p> <p><span style="font-variant: small-caps"> <font color="#FFFFFF" face="Book Antiqua"><br> A vizsgálódás eredménye lehangoló. Szín, szépség, szabadság csak az álmok logikátlan, kötelességektõl mentes világában van. A szellem hiába vágyik a szabadságra, újra és újra rácsokba ütközik. A világ kiszámíthatatlanságát érzékelve bizonytalanság ébred az emberben, a determinálás uralma pedig szorongást ébreszt benne.</font></span></p> <p><span style="font-variant: small-caps"> <font color="#FFFFFF" face="Book Antiqua"><br> Ezzel a világgal szemben csak két magatartás lehetséges. Az egyik a felnõtt emberé, aki nem ragaszkodik semmihez, tudomásul veszi - lázadás nélkül - a világ törvényeit. Tudja, hogy az élet csupán ráadás a halálra. Nem rab, de nem is akar senkit rabságban tartani. Az igy ábrázolt, értelemmel megélt élettel állítja szembe és utasítja el a másik lehetõséget, a pillanatnyi örömöknek élõ ember kisszerû, állati szintre süllyedt létét. </font></span></p> <p><span style="font-variant: small-caps"> <font color="#FFFFFF" face="Book Antiqua"><br> 1936 decemberében - egy évvel tragikus halála elõtt - jelent meg József Attila utolsó verseskötete, a Nagyon fáj. A Medvetánc megjelenése óta eltelt idõszakban a költõ személyes élete egyre nehezebbé, egyre kilátástalanabbá vélt, miközben költészete tovább mélyült. A változás elsõsorban alkotói módszerében figyelhetõ meg. Míg a Medvetánc nagy gondolati verseiben a környezet és a közélet jelenségeit közvetlenül, tematikusan írja le, új verseit fegyelmezettebb, zártabb forma jellemzi, a jelenségek leírását pedig felváltja a személyesen átélt általános érzület megfogalmazása.</font></span></p> <p><span style="font-variant: small-caps"> <font color="#FFFFFF" face="Book Antiqua"><br> Három fõ téma foglalkoztatta ebben az idõszakban: a szerelem, a közélet és saját tragikus sorsa. Emellett utolsó három évében egyre inkább foglalkozik az önmegismerés nehézségével, a valódi és az állétezéssel, az egyéni önmegvalósítással valamint a világ megismerhetõségének problémájával. Felszabadulnak elfojtott gyermekkori vágyai, elõtörnek fájdalmas emlékei. Gyakran felidézi verseiben a korán elvesztett édesanya képét (Kései sirató). Úgy érzi, korai árvasága miatt nem tudott igazán felnõni, ezért szerelmeitõl is védelemre szoruló gyermek iránti szeretet vár (Gyermekké tettél). Ugyanakkor tisztában van azzal, hogy ez a vágya is betegségének tünete, szeretne végre felnõtté válni.</font></span></p> <p><span style="font-variant: small-caps"> <font color="#FFFFFF" face="Book Antiqua"><br> Szerelmes verseit utolsó nagy szerelméhez írta, azzal áltatva magát, hogy benne végre igazi társra talált, hogy végre viszont szeretik. Szerelme - Kozmucza Flóra - szintén pszichológus. A hozzá írt elsõ, áradó érzelmû versek (Flóra, Flórának) után hamarosan megszólal a szorongás, a kétkedés (Ha nem szorítasz), míg végül meg kell vallania hûségének ill. szerelmének elmúlását (Kiknek adtam a boldogot). </font> </span></p> <p><span style="font-variant: small-caps"> <font color="#FFFFFF" face="Book Antiqua"><br> Bár József Attila ezekben az években már közvetlenül nem vett részt a mozgalmi életben, közéleti-politikai érzékenysége megmaradt, igy a közéleti téma továbbra is jelen van költészetében. A politikai közélet egyetemes kérdései, a szabadság, a jogállamiság kérdése, a veszedelmes nézetek terjedése foglalkoztatja. A szabadság korlátozása, a nyomasztó légkör ill. az erõsödõ fasiszta eszmék ellen emeli fel szavát a Levegõt! címû versében. A cím felkiáltás, melyben József Attila a biológiai és társadalmi létezés korlátai ellen szól, és ezt a gondolatot folytatja az elsõ sorban is. Itt található a fõ motívum, mely szerint az emberi személyiség létezését veszély fenyegeti. A mûben szereplõ hasonlatokból képet kaphatunk a korról. A bokrok körben "fürkészve" állnak, mintha azok is figyelnének valamit. Az elhagyott tájon továbbhaladva csak egy férfival találkozik, ki magába fordulva tovább baktat. A negyedik szakasz személyes hangvételû, a legalapvetõbb emberi jogok megsértésérõl szól, ám mégis kiérzõdik belõle az általánosság: bárkivel megtörténhet. A következõ strófa újra általános hangvétellel indul, de rögtön eszébe villan: "anyám ott született". Mintha mi sem történt volna, úgy folytatja a gondolatot az eltiport falvak és lehullott levelek asszociációjával. Az elsõ öt versszak összegzéseként szól most József Attila, s ez a felkiáltás majdnem ugyanígy megismétlõdik a következõ szakasz elején. Közte azonban pár mondatban átfogó társadalmi keresztmetszetet rajzol. A hetedik strófában a kiábrándultság mélyebb okai merülnek fel: már gyerekkorában tudta, hogy más az elképzelt világ és más az élet. Gyûlik benne a sérelem, a törvénytelenség, a bánat és világgá kiáltja fájdalmát. Babitshoz hasonlóan az írástudók teljes felelõsségével kiált József Attila. Szerinte az emberek csak szabadságban élhetnek. Ebben a szabadság szülte új rendben fog majd a személyiség kiteljesedni.</font></span></p> <p><span style="font-variant: small-caps"> <font color="#FFFFFF" face="Book Antiqua"><br> A téves, veszedelmes eszmék terjedésére figyelmeztet (Õs patkány terjeszt kórt, Thomas Mann üdvözlése). Beszél a Duna-menti népek összefogásának fontosságáról (A Dunánál) és megírja a magyarság sorsával való azonosulásának vallomását a Hazám! címû szonettciklusban. Az utolsó korszak tartalmi és formai szempontból is legjelentõsebb, legtöbb újat hozó verseinek témája a költõ tragikus sorsa. E versek gyakori motívumai - a fenyegetettség, az otthontalanság, az árvaság és a feloldozás utáni eleve reménytelennek tûnõ - vágy már a Nagyon fáj kötetben is megjelentek. Utolsó nagy verseiben ehhez még hozzájárul annak felismerése, hogy a világban nincsenek meg önfenntartásának feltételei, nincsen már számára betöltendõ szerep, egyéni léte igy véget ért.</font></span></p> <p><span style="font-variant: small-caps"> <font color="#FFFFFF" face="Book Antiqua"><br> A Tudod, hogy nincs bocsánat utolsó versszakában ugyan még felvillant egy utolsó lehetõség („remélj hû szerelmet”), de - amint a feltételes módban álló igék jelzik - már nem hitet, nem bízhat ennek a szerelemnek a létében. A remény másik feltétele , a „vess el minden elvet” sem valósulhat meg, hiszen ez egyet jelentene az intellektuális lét teljes feladásával, az ösztönlények szintjére való lesüllyedéssel. Formai szempontból e versek legfõbb újítása a tömörítés. A versek csak a végsõ konklúziót mondják ki. Az egymást követõ kijelentések között gyakran hiányoznak az összefüggést jelzõ grammatikai összekötõ elemek. Gyakori a második személyû önmegszólító forma. A költõ közvetlenül halála elõtt még egyszer számot vetett életével. Még egyszer felteszi magának a kérdést: Mi volt és volt-e egyáltalán értelme az életének? Ebbõl a számvetésbõl születik utolsó három verse, a bezártságból való szabadulás lehetetlenségét, a lemondást megfogalmazó Karóval jöttél, az egyéni lét végét lázadás nélkül elfogadó Talán eltûnök hirtelen és a legkeserûbb felismerést, a feleslegességet tudomásul vevõ Íme, hát megleltem hazámat. <br>  </font></span></p> </td> </tr> </table> <p> </p> <p> </td> </tr> <tr> <td width="28%" background="kepek/hat.jpg" align="center" valign="top"> <span style="font-variant: small-caps; font-weight: 700"> <font color="#FFFFFF" face="Bookman Old Style"> <a href="jozsef_attila_fiatal_baloldal_ferencvaros_impreszarium.html"> <font color="#FFFFFF">Impresszum</font></a></font></span></td> <td width="72%" bgcolor="#000000" align="center" background="kepek/hat.jpg"> <p align="right"><a href="index.html"> <img border="0" src="kepek/flag_hu.gif" width="32" height="20"></a><a href="jozsef_attila_fiatal_baloldal_ferencvaros_english.html"><img border="0" src="kepek/angol_zaszlo.jpg" width="32" height="20"></a><a href="jozsef_attila_fiatal_baloldal_ferencvaros_deutsch.html"><img border="0" src="kepek/flag_de.gif" width="32" height="20"></a><a href="jozsef_attila_fiatal_baloldal_ferencvaros_francaise.html"><img border="0" src="kepek/flag_fr.gif" width="32" height="20"></a><a href="jozsef_attila_fiatal_baloldal_ferencvaros_italiano.html"><img border="0" src="kepek/flag_it.gif" width="32" height="20"></a><a href="jozsef_attila_fiatal_baloldal_ferencvaros_espanol.html"><img border="0" src="kepek/flag_es.gif" width="32" height="20"></a><a href="jozsef_attila_fiatal_baloldal_ferencvaros_sk.html"><img border="0" src="kepek/flag_sk.gif" width="32" height="20"></a><a href="jozsef_attila_fiatal_baloldal_ferencvaros_cz.html"><img border="0" src="kepek/flag_cz.gif" width="32" height="20"></a><a href="jozsef_attila_fiatal_baloldal_ferencvaros_roman.html"><img border="0" src="kepek/flag_ro.gif" width="32" height="20"></a><a href="jozsef_attila_fiatal_baloldal_ferencvaros_lovari.html"><img border="0" src="kepek/lovari.jpg" width="32" height="19"></a><a href="jozsef_attila_fiatal_baloldal_ferencvaros_litvan.html"><img border="0" src="kepek/litvan.gif" width="32" height="21"></a><a href="jozsef_attila_fiatal_baloldal_ferencvaros_suomi.html"><img border="0" src="kepek/finland1.jpg" width="32" height="19"></a></td> </tr> </table>  <script type="text/javascript" language="JavaScript1.2">  </script> <noscript> <img alt="freeaudit.hu" src="http://count.freeaudit.hu/?id=5327&sr=&sc=&dr=&ct=h" width="1" height="1"></noscript>  </body> <br>Partneroldalak: <br> <a href="http://domain.domainshop.hu/domain.html" alt="tárhely domainregisztráció">Domain regisztráció tár és szerverszolgáltatások: domain domainnév tárhely e-mail, imap, pop3</a><br> <a href="http://www.webtar.hu" alt="tárhely donainregisztráció">www.webtar.hu</a><br> <a href="http://www.micropay.hu" alt="micropay">www.micropay.hu</a><br> <a href="http://www.ingyenweb.hu" alt="ingyenweb">www.ingyenweb.hu</a><br> <a href="http://www.videok.hu" alt="Videók">www.videok.hu</a><br> <a href="http://www.xn--antikvrium-x4a.hu" alt="Antikvárium">www.antikvárium.hu</a><br> <a href="http://www.ftpdir.hu" alt="ftpdir">www.ftpdir.hu</a><br> <a href="http://xn--fotk-sqa.hu" alt="fotók">www.fotók.hu</a><br> <a href="http://www.randi.hu" alt="Randi">www.randi.hu</a><br> <a href="http://www.licit.hu" alt="Licit">www.licit.hu</a><br> <a href="http://www.napivicc.hu" alt="vicc">www.napivicc.hu</a><br> <a href="http://www.gyertyalang.hu" alt="gyertyagyújtás">www.gyertyalang.hu</a><br> <a href="http://www.xn--helyesrs-fza2j.hu" alt="helyesírás.hu">www.helyesírás.hu</a><br> <a href="http://domain.webtar.hu/domain.html" alt="Domain regiszráció és tárhely">Domain regisztráció</a><br>